Hegedüs Csilla képviselőjelölt Szatmárnémetiben: Mit kíván az erdélyi magyar nemzet az EU-tól?

„Az erdélyi magyarság érdeke, hogy egy olyan Európai Unióban éljen, amely biztosítani tudja számára a fejlődést, a globális versenyképességet. A május 26-i európai parlamenti választáson dől el, hogy tudunk-e jobb életkörülményeket teremteni itthon, a szülőföldünkön, megmaradnak-e és növekednek-e az EU-s támogatások, megszületik-e az őshonos kisebbségeket védő törvény” - nyilatkozta Hegedüs Csilla Vámosgálfalván. Ezekről és hasonló témákról esett szó a szombat délelőtti Szatmárnémeti találkozón is, melyre a képviselőjelöltet Turos Lóránd szenátor is elkísérte.

Turos Lóránd nyitotta meg a szűk körű, ám annál barátibb sajtótájékoztatót. Örömét fejezte ki, hogy együtt dolgozhat Hegedüs Csillával, az RMDSZ európai parlamenti (EP) képviselőjelöltjével. Az Örökségünk Őrei vetélkedőt is az ő ötletének, közreműködésének és felhívásának köszönhetjük. Ennek kolozsvári döntőjében mérkőzik meg vasárnap a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium csapata, akiknek sok szerencsét kíván. A közös munkájuk során Turos számára kiderült, Hegedüs Csillát szívesen támogatná az európai parlamenti választások során.

Hegedüs Csilla először is megköszönte a támogató szavakat és a kölcseysek számára sok sikert kívánt az április hetedikei nagy versenyen.

A képviselőjelölt szerint a szövetségnek sikerült egy gyakorlatias programot összeállítani. Az emberek visszajelzései alapján, a lakosság unió felé támasztott elvárásai alapján állapították meg a “tennivalókat”. Ennek két fő pillére van: a kisebbségvédelmi törvény, a másik pedig a támogatások, tehát a közösség fejlődése - osztotta meg a Hegedüs a terveket a szombat délelőtti sajtótájékoztató keretében.

Ahhoz képest, hogy Románia-szerte minden forrásból úgy hírlik, a kisebbségek ügye megoldott, a valóságban másképp néz ki a helyzet. Hol iskolákat zárnak be, vagy építkezést-felújítást hiúsítanak meg, államosítás áldozatául esnek magántulajdonban lévő ingatlanok, de a nemzeti szimbólumok használatába is beleszólnak. Szükség lenne arra, hogy Romániában is betartsák, betartasság azokat a nemzetközi egyezményeket, melyeket aláírt ezzel kapcsolatban - emlékeztet a jelölt.

“Az EU parlamentben nekünk az lenne a dolgunk, hogy ha itthon ütnek, akkor mi ott kiabáljunk.” - mondja Hegedüs, majd kifejti: “Ha valamilyen bántódás éri a közösségünket, akkor legyen ott valaki, aki ezt elmondja.” Az RMDSZ EP képviselő jelöltjei, köztük Hegedüs Csilla a magyar ügyet napirenden tartja, követi, rendszeres beszámolókkal szolgál az unió felé a valós helyzettel kapcsolatban.

A Minority Safepack-et 1,2 millió, az anyaország határain kívül élő magyar írta alá. Az 50 millió aláíró mindegyike valamilyen kisebbség tagja. Többen vannak az EU országaiban a kisebbségben élő nemzetiségiek, mint Románia lakosságának a kétszerese. Ez a jelentős szám is megmutatja, igen is fontos a nemzetiségi hovatartozás, és a kisebbségi jogok érvényesítése: az anyanyelvhasználathoz való jog, az anyanyelvi oktatáshoz való jog, a kulturális örökség ápolásához való jog, a tulajdonjog, a magyar médiához való jog - ezek alappillérei annak, hogy egy magyar anyanyelvű közösség a születési helyén zavartalanul élhesse az életét.

A Minority Safepack aláíróinak Hegedüs Csilla és Turos Lóránd külön köszönetet mondott. Az aláírásgyűjtés után jönnek a következő lépések. Az új Európai Bizottság vezetőjével, a bajor származású Manfred Weberrel többször is tárgyaltak ez ügyben, így remélik, nyitottabb a hozzáállás, támogatásra talál a problémakör. Hamarosan elkezdődik a jogalkotási, mely nem egy gyors folyamat. Az EP képviselőjelöltek viszont azon vannak, hogy a Vincze Lóránt vezetésével létrejött munkacsoport gyorsan és hatékonyan lépjen az ügyben, latba véve a törvénykezés mostani állását: mi az, amit be lehet már vezetni? És mi az, amit kisebb vagy nagyobb törvénymódosításokkal lehet megoldani?

Az Európai Unió mostani rigid formája nem képes megbirkózni a gyors változásokkal, az alaptörvények módosítására is szükség lesz a jövőben. Fontos, hogy ennek a változásnak része legyen az őshonos kisebbségek ügye - osztotta meg gondolatait Hegedüs Csilla képviselőjelölt.

A program másik fontos része a támogatások lehívása, a pályázás. Hegedüs véleménye szerint, melyet az Erdélystat kimutatásaira alapozott, az erdélyi önkormányzatok, s főleg a határmentiek nagy sikerrel pályáztak a 2018-es évben. Ez Szatmárnémetiben is látszik. Fontosak ezek a támogatások, hiszen a román államnak nem áll rendelkezésére akkora tőke, melyet ennyi “plusz” infrastrukturális projektbe fektethetne: úthálózat, csatornázás, egészségügy, műemlékvédelem, iskola felújítások, szociális intézmények létesítése, és így tovább.

A kettős mérce itt is érvényesül. Ami az unió nyugati országaiban megy, azon a téren lecsökkentik vagy megszüntetik a pályázati lehetőségeket - kihagyva a diskúcióból a keletebbre eső országokat és szükségleteiket. Ilyen a mezőgazdaság is. Romániában jelenleg mintegy 200 ezer ember él mezőgazdasági tevékenységből, melyet EU-s támogatásból valósít meg. “Az elmúlt száz évben ezektől az emberektől csak elvettek, most végre, kap valamit. Attól még, hogy Franciaországban egy gazdának nincs szüksége ezekre a támogatásokra, egy erdélyi termelőnek nagyon nagy szüksége van rá.” - mondta Hegedüs Csilla.

A képviselőjelölt kitért az autópálya kérdésre is. Amellett, hogy az utazóközönségnek könnyebb dolga lenne, nem szabad elfeledkezni a nagyvállalkozásokról sem. Míg Arad, Nagyvárad és Temesvár bővelkedik a befektetőkben, Szatmárnémetit - a határ menti városok másikát - évek óta elkerülik a multik. Fontos persze, hogy a magánemberek több száz kilométereket akár fele annyi idő alatt tehessenek meg, de egy város, megye vagy régió életében még fontosabbak azok a nagyvállalkozások, melyek a megfelelő infrastruktúra és úthálózat kiépítésével szinte egy időben telepednek le a közvetlen közelben. Új munkahelyek születnek és bevételt hoz a környéknek. Erre Románia nem tud áldozni, ezért uniós segítséget, támogatást kell lehívni - közli Hegedüs Csilla.

A képviselőjelölt szakterülete az épített örökségünk védelme. Az EU az erdélyi műemlékvédelemre és renoválásra eddig 168 millió eurót költött. Románia nem tett ennyit érte az elmúlt nagyon sok évtizedben. Ezeket az összegeket pályázati úton kapták meg a tulajdonosok. Gyönyörű szép példája ennek a nagykárolyi Károlyi-kastély. Az RMDSZ EP képviselőjelöltjei azt szeretnék, hogy ezek a pályázati lehetőségek ne csökkenjenek, sőt, emelkedjenek. Szükség van rájuk, mert sem az önkormányzatok, sem a magánszektor nem rendelkezik ekkora kerettel efféle befektetésekhez. A szövetség három képviselőjelöltje, ha mind bejutnak, akkor sem lesznek képesek a csökkentést megakadályozni vagy keretnövelést elérni. Összefogást kezdeményeztek ennek érdekében a Kárpát-medencei kisebbségi EP képviselőjelöltekkel. Közös erővel könnyebb elérni a céljaikat.

A fiatalság kivándorlási kedvének csökkentése szempontjából is fontosak az EU-s pályázati lehetőségek, melyeket a nyugat-európai országok már kiaknáztak. Ott már létrejöttek azok a létesítmények, intézmények, szervezetek, eszközök, melyekkel az ifjúság talán évtizedek óta élhet, használhat. Jelenleg Romániában és Kelet-Európában ezeknek híján vagyunk. A huszonévesek kivándorolnak, mert itthon nem találják meg azokat a lehetőségeket, melyeket a kreativitásukkal, a szorgalmukkal és a vállalkozókedvükkel kiegészítve jó megélhetési lehetőséget teremthessenek meg maguk és családjuk számára - hívta fel a figyelmünket Hegedüs Csilla. Ebben lenne nagy segítség még több támogatás és a gyorsabb és elérhetőbb pályázati lehetőség. Rengeteg olyan vállalkozási ötlettel költöznek külföldre a fiatalok, melyeket itthon jelenleg tőke nélkül nem tudnak megvalósítani - tőlünk nyugatabbra viszont minden eszköz adott a gyakorlati megvalósításhoz. Erre lenne hivatott az ifjúság vállalkozási ötleteit pártfogó, uniós finanszírozási rendszer.

Jelenleg az EU és Románia viszonya nem teszi lehetővé, hogy gyorsan és zökkenőmentesen folyamodhasson a közszféra vagy a magánszektor támogatásokért. Az RMDSZ EP képviselőjelöltjeinek fő célja a mielőbbi érdekegyeztetés lenne a felek között. Amennyiben az EU és Románia “leülne és megbeszélné” a felmerülő problémákat, valamint kidolgozna egy leegyszerűsített bürokratikus folyamatot, nem csak a különböző érdekcsoportok, de a lakosság javát is szolgálná a megegyezés - osztotta meg velünk az RMDSZ programjának pontját a képviselőjelölt.

A magyar ügyről, az uniós támogatások rendszeréről, az épített örökség védelméről, az úthálózat fejlesztésének pozitív gazdasági hatásairól és a fiatalság vállalkozási ötleteinek uniós finanszírozásáról beszélgettünk a kellemes szombat délelőttön Hegedüs Csillával, az RMDSZ EP képviselőjelöltjével, valamint Turos Lóránd szenátorral Szatmárnémetiben.

Az elmondottak alapján a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek valóban gyakorlatias, sok mindenre kiterjedő programja van. A lakosság igényei visszaköszönnek a pontokban. A megoldási javaslatok mind rövid- és hosszú távon is a jó ügyet, a közös erdélyi magyar ügyet szolgálják. A gazdasági- és az infrastrukturális fejlődés, valamint a személyes jólét érdekében csak együtt léphetünk előre. Közös erővel tudjuk terveinket megvalósítani - szól a délelőtt üzenete.